A fogantatás elsősorban a megfelelő időzítésről szól. Azon párok esetében, akiknek nem sikerül gyermeket nemzeniük és semmilyen termékenységzavart okozó tényezőt nem állapítottak meg náluk, az alapvető kezelési módszert a terminált intim együttlét jelenti. Ez a módszer azoknak a pároknak is ajánlott, akiknek segítségre van szükségük az ovuláció idejének pontosabb megállapításában.
Ennek a kezelésnek az alapját az ultrahangvizsgálat (tüszőérés-vizsgálat) képezi, amely segít megállapítani az ovuláció pontos idejét, tehát azt az időintervallumot, amikor a legoptimálisabb a nemi együttlét a terhesség létrejötte szempontjából. Ezenkívül az orvos progeszteron alkalmazásáról is dönthet a fogamzás támogatása érdekében. Azonban jelentősen kisebb adagokról van szó, mint amilyeneket a hormonális kezelés alatt használnak az IVF-ciklusok során.
Az ovulációindukciót abban az esetben alkalmazzák, amikor a diagnosztikai vizsgálatok ovuláció nélküli menstruációs ciklust – ún. anovulációs ciklust mutatnak ki. Az anovulációs ciklusok kialakulásának okai leggyakrabban hormonzavarokkal függenek össze, amelyeket például policisztás petefészkek okoznak. Ilyen esetben az ovuláció gyógyszerekkel idézhető elő, amelyek egy vagy két tüsző beérését indítják be. Ezt követően a folyamatosan végzett vizsgálatok alapján megállapítják a nemi együttlét legalkalmasabb idejét (terminált nemi együttlét), esetleg megtervezik az inszeminációt (IUI).
Az intrauterin inszemináció az asszisztált reprodukciós kezelések általános és legkevésbé invazív eljárásainak egyike. Ennek a kezelési eljárásnak az alapelve a spermiumok közvetlenül a méh üregébe, katéter segítségével történő felhelyezése. Ezáltal rövidül a spermiumok petesejthez vezető útja és megnő a teherbeesés valószínűsége. A spermát a felhelyezés előtt feldolgozzák és koncentrálják, amelynek során kiválasztják a legmozgékonyabb spermiumokat. A felhelyezésre az ovuláció időszakában kerül sor.
Az IUI eljárás sikeressége 10-15% közt mozog egy cikluson belül, és a nő életkora fontos tényező a sikeresség tekintetében. Ennek a módszernek az előnye, hogy nincs szükség altatásban történő petesejt-leszívásra és a petesejt testen kívüli megtermékenyítésére. A beavatkozás tehát a rendelőben, altatás nélkül történik, fájdalommentes, valamint fagyasztott, illetve adományozott spermiumokkal is elvégezhető.
A meddőség ezen kezelési módszere főként a spermaképződés enyhe rendellenességei, idiopátiás (ismeretlen eredetű) meddőség, illetve fiatalabb párok esetén megfelelő. Amennyiben az elvégzett vizsgálatok a spermiumok DNS-állományának magasfokú fragmentáltságát mutatják ki a férfinél, az inszeminációt szűrőmódszerekkel (MACS vagy MFSS) történő spermakezelés előzheti meg, a sérült DNS-állományú spermiumok kiszűrésével, és ezáltal fokozható a megtermékenyítés sikerességének esélye ilyen diagnózis esetén is.