Orvosaink rendszeresen találkoznak olyan betegek kérdéseivel, akik aggódnak a COVID-19 elleni védőoltás esetleges negatív hatásai miatt esélyük a baba fogantatására. Mivel maga a vírus, valamint az ellene adott védőoltás már egy ideje itt vannak, így elegendő adat áll rendelkezésre, amelyek alapján döntést hozhat.
Mindannyian már hallottuk vagy olvastuk az interneten, hogy a COVID-19 elleni oltás meddőséget okozhat. Sok pár, akik megpróbálnak teherbe esni, ezért elhalasztják, vagy akár vissza is utasítják az oltást. A jó hír az, hogy ezt az elméletet pusztán konspiratívnak (összeesküvésnek) nevezhetjük. Már két éve lesz, hogy élünk a koronavírussal, és egy éve, hogy megvan az oltás ellene. A kezdetől fogva mind a vírust, mind az oltóanyagot is különböző területek szakértői kutatták, beleértve a reproduktív gyógyászatot is. Ennek eredményeként számos olyan tanulmány készült már, amelyek minden orvosnak és a páciensnek is megfelelő alapot adnak a véleményalkotáshoz és a későbbi megalapozott döntésekhez.
E vizsgálatok eredményeinek egy részét az idei ESHRE (European Society of Human Reproduction and Embryology) nemzetközi kongresszuson is bemutatták, ahonnan a mi orvosaink sem hiányoztak. Szakmai következtetések és ajánlások, amelyek ebből a konferenciából jöttek, és amelyeket mi is követünk, több tanulmány alapján jöttek létre, amelyek együttesen 35 691 terhes nőt követtek.
Fontosnak tartjuk, hogy ezek az információk, tények betegeinkhez is eljussanak, ezért az eddigi tudományos ismeretek összefoglalóját hoztuk el Önnek.
Jó hírünk van azoknak a pároknak, akik teherbe szertnének esni. A kutatók megvizsgálták az oltás lehetséges hatásait a termékenységre, és az eredmény az, hogy nincs bizonyíték negatív hatásokra. Ellenkezőleg, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az oltásnak nincs hatása a termékenységre. A nőknél a petefészek minőségi mutatói nem változtak, a férfiaknál pedig nem figyeltek meg egyetlen változást sem a spermiumok számában, koncentrációjában vagy motilitásában az oltás előtt és után. Úgyszintén nem mutatkozott különbség sikerességben az IVF embrió beültetése során, vagy a vetélés fokozott kockázatában sem.
A fertőzést és az oltást követően termelődő IgG antitestek átjutnak a magzatba, így képesek megvédeni azt a születés után. Ez az egyik fő oka annak, hogy a terhes nőknek miért ajánlott beoltatni magukat. A terhesség önmagában nem befolyásolja azokat a mellékhatásokat, amelyek ugyanolyan formában és gyakorisággal jelentkeztek terhes nőknél, mint nem terheseknél.
Hogyan jött létre a termékenységre való hatás mítosza? A The Conversation brit portál szerint ez a mítosz amerikai weboldalakról származik, amelyek Wolfgang Wodrang európai orvos kijelentésére apelláltak, aki az oltástesztelés harmadik szakaszában (2020) egy blogbejegyzésben fejezte ki hipotetikus aggodalmait. Időközben törölte, de röviden összefoglalva, aggodalmai abból fakadtak, hogy a méhlepényben lévő fehérjék némileg hasonlítanak a vírus tüskeproteinjéhez, és így bármilyen antitest kötődhet a méhlepényhez. Azonban ez a kétféle fehérje a valóságan nem igazán hasonlít eléggé (az aminosav sorrendnek mindössze 0,39%-a hasonló), hogy ilyesmire számítsunk, amit időközben a stúdiók is megerősítettek. Ezenkívül a betegség leküzdése után is antitestek képződnek, ami azt jelentené, hogy még a COVID-19-et leküzdő nők is terméketlenek maradnának.
A jövőben sem kell aggódnia a káros hatások és befolyások miatt. Más vakcinákhoz hasonlóan a COVID-19-et is úgy tervezték, hogy azonnali immunválaszt keltsen a szervezetben, és ezáltal antitesteket termeljen. A vakcina komponensei az emberi szervezetben szétesnek néhány óra, maximum nap alatt (ezért a vakcinákat hűtőben kell tárolni). Egyetlen ami utánuk marad csak a sejtjeink által termelt tüskefehérje. Ezeket, a test mint idegen azonosítja, és az immunrendszerünk kezeli őket, és legfeljebb néhány héten belül eltávolítja őket a szervezetből. Ráadásul úgy tűnik, hogy maga a fehérje nem utazik a testben, hanem az oltás beadási helye körül marad.
A védőoltással ellentétben a COVID-19 leküzdése negatív hatással van a termékenységre. A férfiaknál a spermium minőségének rövid távú romlásáról számoltak be. A nőknél pedig a betegség leküzdése változást okoz a menstruációs ciklusban.
A terhes nők számára a betegség tagadhatatlan kockázatot jelent. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy a harmadik trimeszterben lévő terhes nők és a szülés utáni nők fokozottan ki vannak téve a betegség súlyosabb lefolyásának. Bár a vírussal való fertőzés a terhesség korai heteiben nem növeli a vetélés kockázatát, méhlepénygyulladást okozhat, és negatívan befolyásolhatja a magzat központi idegrendszerének fejlődését. A terhesség későbbi szakaszában a méhlepényben lévő erek trombózisos elzáródását okozhatja, és így csökkentheti a magzat ellátását. Bár a vírus anyáról még nem született gyermekre való átvitelét még nem erősítették meg egyértelműen, ez a kockázat még nem zárható ki.
A védőoltás önkéntes, ezért mi sem követeljük meg betegeinktől. Ha azonban krónikus betegségben szenved, erősen javasoljuk, hogy magát a meddőségi kezelést megelőzően beoltassa magát, ahogy azt az ESHRE is javasolya.
Arra utaló adat nincs, hogy az oltást követően a kezeléssel várni kell, de javasoljuk az IVF kezelést, illetve embrió beültetését legkorábban 14 nappal az utolsó vakcinázás után. Egyszerűen fogalmazva, az oltás utáni következő ciklusban.
Nem javasoljuk a védőoltást a sztimuláció során, a petesejtek leszívása, az embriótranszfer előtt vagy közvetlenül után. Sikeres terhesség esetén javasoljuk, hogy háziorvosával vagy nőgyógyászával egyénileg konzultáljon a védőoltásról. Ha további kérdései vaolnának, forduljon orvosainkhoz a konzultáció során.
hu